Először tájképeket festett, aztán áttért a budapesti, majd párizsi és bécsi utcaképek ábrázolására. Sikere nyomán nagy számban festett hasonló képeket, sokat kísérletezett a fények ábrázolásával a különböző évszakokban és napszakokban. A kép forrása: |
„A kockaművészek az egész világot kockában és 3 vagy 4 szögű sokoldalú szabályos és szabálytalan idomból összerakott valaminek látják; és ezt következetesen kimutatják úgy az élő, mint az élettelen tárgyakon…” – írta haza a párizsi kubisták tárlatáról szüleinek Szobotka Imre 1911-ben, és gúnyosan tette hozzá: „inkább megmaradok a régi úton és inkább még arról is leteszek, hogy én pirítsak rá a kocka és piramis művészet úttörőire.” Ám hamarosan maga is „kockaművésszé” vált, és nem is akármilyenné. Még Apollinaire is elismeréssel írt Szobotka egyedülállóan színes, kubista festészetéről! (Amennyiben érdekli a magyar kultúrtörténetnek ez a korszaka, látogassa meg a könyv facebook oldalát: https://www.facebook.com/apacsmuveszet ) Kép forrása: |
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével. Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy A kép és szöveg forrása: |
Rippl-Rónai megkapó Csinszka-portréja akkoriban készült, amikor Ady Endre elvette feleségül Boncza Bertát. A sors különös játéka, hogy Csinszka ugyanebben az időben ismerte meg későbbi férjét, Márffy Ödönt is, akihez Ady halála után másfél évvel, 1920 nyarán ment feleségül, és akinek Csinszka-ciklusa hasonlóan jelentős lett a képzőművészetben, mint Adyé a költészetben. (Amennyiben érdekli a magyar kultúrtörténetnek ez a korszaka, látogassa meg a könyv facebook oldalát: https://www.facebook.com/apacsmuveszet ) Kép forrása: |
Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerkedett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akiknek stílusa meghatározó lett később művészetében. 1874-től több évig a Szolnoki Művésztelep rendszeres lakója, alkotója volt, részt vett a telep megalakításában is. A kép és szöveg forrása: |