1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza Múzeum) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett. A kép forrása: |
A hódmezővásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményét 1936-ban Tornyai János hagyatéka alapozta meg. Halála előtt ajándékozási szerződéssel, munkásságának jelentős részét kitevő 923 művét a városnak adományozta. Az intézmény 1951-ben vette fel Tornyai János nevét, s ebben az időszakban vált fő profiljává a képzőművészet. Városi galéria híján a képzőművészeti élet központja lett. A kép forrása: |
Bécsben élt, de a pesti közönség körében is népszerű volt. Az udvar és a bécsi arisztokrácia kedvelt és keresett festője volt, de tőzsdespekulációk következtében elvesztette így szerzett vagyonát, ezért 1861-ben Pestre költözött. A festészettel felhagyott és Doctor Albert festőművésszel társulva fényképészeti műtermet nyitott. Újra jelentős vagyonra tett szert, de végül a fényképészettel is felhagyott. Kibérelte a budai Szép Juhászné vendéglőt, melyet élete végéig vezetett. A kép forrása: |
A grafika területéről a művészt a színes tusfestmények és a pasztellfestmények átvezették a festészet területére. Farkasházy Miklós a 30-as évek elejére, mint festőművész is elismerést vívott ki magának. Kevés olyan magyar művész volt, aki annyira értett a színekhez, mint ő. Palettájáról a színek milliói szinte zenei összhangzatokat létrehozva kerültek vásznaira és kartonjaira. Farkasházy minden technikában jártasságra tett szert. A velúrpapírra festett pasztellképekkel kezdte. Folytatta a vászonra festett olajképekkel, majd kikötött a kartonra festett olajtempera kompozícióknál és az akvarelleknél. A kép forrása: |