A felsőbányai tartózkodás egyik legjelentősebb műve Aba-Novák kettős önarcképe, amelyen feleségével együtt láthatjuk a művészt, akárcsak Szőnyi egy évvel korábban készült festményén. Katót, aki Aba-Novák legtöbb képének modellje volt, más Felsőbányán dolgozó festők is megörökítették. Fonó Lajos képén – a Patkó önarcképéről is ismerős kapniki szalmakalapban – láthatjuk alakját.
|
1901 után Nagy Sándorral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, ahol az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait kísérelték meg felújítani. Tevékenységük a magyar szecesszió legfontosabb összetevője.
|
A kép és szöveg forrása: |
Ez a kép Brocky olaszországi utazásának emlékeit őrzi, hasonlóan több más, ebben az időszakban készült képhez. A kép és szöveg forrása: |
Szőnyi életművében külön csoportot alkotnak a családjáról festett képek: a szülőkről, majd feleségéről, végül a gyermekeiről készített portrék. Az anya és gyermeke motívum Szőnyi művészetében Zsuzsa lányának születésétől jelen van. Ez a téma a nemzetközi neoklasszicizmus képviselőinél is gyakran előfordul. Az olaszoknál Achille Funi vagy Mario Sironi képein a monumentális ízű reneszánsz Madonnák hatása érződik, akárcsak Szőnyi Anya című festményén, amelyen Szőnyi felesége és Zsuzsa mellett 1926-ban megszületett második gyerekük, Péter látható. A kép és szöveg forrása: |