Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
„Életem legszebb emléke egy középtengeri utazás. Nyolc hétig utaztam egy olasz kereskedelmi hajón mint magányos utas. A Baedeker által csillaggal nem jelzett helyeken jártunk, Ciprus szigetén, Kis-Ázsia és Szíria másodrangú kikötőiben és sokszor ég és tenger között … A levantei kikötők csőcseléke közé vegyülve – boldog voltam.” – írta visszaemlékezéseiben Batthyány Gyula. Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm! A kép forrása: |
|
A magyar aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű monumentális ihletésű művésze. 1912 után alakította ki konstruktív-expresszív szellemű stílusát, amely iskolát teremtett. 1915-től a TETT, majd a MA körül csoportosuló művészgárda egyik vezéregyénisége, a MA folyóiratnak egy ideig Kassák Lajos mellett társszerkesztője volt. A Tanácsköztársaság idején a proletár tanműhely igazgatója lett. A bukás után előbb Bécsben, Párizsban, majd 1926-tól a Szovjetunióban élt, tevékenyen részt vett a harmincas évek haladó képzőművészeti mozgalmaiban. Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm! A kép forrása: |
Meglepő látni, hogy az akkor már negyvenedik életévén túl járó festő éppen az első világháború idején vált igazi művésszé. Megszabadulva a megélhetésért folytatott küzdelem örökös kényszereitől, minden korábbinál több lehetősége jutott a festésre. A front közelében és a hátország laktanyáiban töltött évek alatt, zömmel önarcképek és portrék megfestése közben alakította ki jellegzetes, expresszív alkotói stílusát. E távolba merengő, talán az otthonra gondoló katonát ábrázoló kompozíció a kivételek közé tartozik: témájával, beállításával és leplezetlen líraiságával a korabeli képes magazinokban közölt, romantikus hangulatú háborús fényképekhez áll közel. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
Scheiber 1920 körül született városképein a dúsan felületre halmozott festék, a sok apró, különálló ecsetvonás vibráló együttese látni engedi a szerkezet szilárd vázát, melyet sokszor a kék kontúr és a karton kilátszó barna alapszíne is hangsúlyoz. Ez utóbbi eredményezi a most bemutatott kép friss vizuális hatását is: a mindenhol áttűnő karton a festmény befejezetlenségét, a spontaneitás látszatát kelti, miközben azzal az élménnyel ajándékozza meg a nézőt, hogy bepillanthat a mű megszületésének folyamatába. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
