Page 7 of 69

2016. április 20.

KOSZTA JÓZSEF (1861-1949)

Kukoricatörés, 1915 körül

olaj, vászon, 82x74 cm

Kikiáltási ár: 3 500 000 Ft
Becsérték: 5 000 000 – 8 000 000 Ft

Habár magára mindig is a természet hűséges ábrázolójaként tekintett, aki csak azt festette, amit látott, megújította a cselekményes népi zsánerek megoldásait. Koszta a fáradságos paraszti munka hétköznapjait monumentálisan jeleníti meg, pusztán pár alakot fest le, közelről. Vérbeli kolorista, aki az asszonyok arcpírjának és kötényének izzó vörösét vagy világító fehérjét festői reflexekkel gazdagítja. A kukoricatáblát, mely egységes háttérként is funkcionál, majdnem teljesen absztrahálja.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11381/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

JAKOBEY KÁROLY (1825-1891)

A festő felesége, 1856

olaj, vászon, 92,5 x 74,5 cm magántulajdon

A képen Ónody Anna, Jakobey felesége látható, aki 1885-től Lotz Károllyal élt együtt. 1890-ben megtörtént válása, és Jakobey Károly halála után Lotz 1891-ben feleségül is vette, és együtt éltek Lotz haláláig.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fj%2Fjakobey%2Fmuvek%2Findex.html

A szöveg forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lotz_Károly_%28festő%29



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

PECHÁN JÓZSEF (1875-1922)

Koradélután (Napsütés), 1908

olaj, vászon, 96 x 90 cm
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
Becsérték: 10 000 000 – 15 000 000 Ft

Stílusára leginkább a festőbarátok, mindenek előtt Czóbel Béla fauve-os színhasználata, Egry „szálkás” és Rippl-Rónai „kukoricás” modora, valamint Ziffer Sándor bravúros komponálási technikája hatottak. Ugyanakkor a Párizsban látottak, és a Nemzeti Szalon 1907-es francia kiállítása – főként Gauguin, Cézanne és Van Gogh festészete – sem hagyta érintetlenül stílusát. Ekkor ér pályája zenitjére. Ebben az időszakban forr eggyé jellegzetes modorának minden egyes komponense a „rajzos-szálkás” modor, a diagonális képstruktúra, az izzó színekkel operáló kolorit, s válik életművébe általánossá a Nagybányán is nagy népszerűségnek örvendő négyzetes képformátum.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11282/

 



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

IFJ. MARKÓ KÁROLY (1822 – 1891)

Itáliai táj alakokkal, 1855

olaj, vászon, 70 x 99,5 cm

Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft
Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

Ifjabb Markó tájképe éppen ebben az esztétikai szempontból is forradalmi időben készült, de ez leginkább a témaválasztáson (olasz parasztcsaládok pihennek egy régi római kút mellett), illetve a növényzet már-már fotografikus (különösen az agávék és a kaktuszok esetében) naturalizmusán keresztül érzékelhető. A kompozíció maga az édesapától tanult klasszikus, ideális táj, amely középen nyílik meg a finom levegőperspektívával ábrázolt itáliai dombok és a távoli tenger irányába. A figurák azonban már hangsúlyosan „modernek”, de legalábbis korhű öltözéket viselnek, és a tájképi elemek kialakításán az is érzékelhető, hogy a szabadban (plein air) készült vázlatok alapján dolgozhatott a festői igényesség és a botanikai pontosság terén már a Mesterrel, édesapjával versengő ifjú festő.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11357/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

GLATZ OSZKÁR (1872 – 1958)

Erdélyi táj (Gyerekek a domboldalon), 1905 körül

olaj, vászon, 64 x 90 cm

Kikiáltási ár: 9 000 000 Ft
Becsült érték: 14 000 000 – 24 000 000 Ft

Az Erdélyi tájon a festői felületalakítás könnyedsége, a faktúra tapintásra ingerlő, ropogós frissessége akadálytalanabbul közvetíti a napfénnyel telített, pengő levegőjű természeti látvány magával ragadó élményét, mint a festés kézműves aktusával többet küzdő, a kép egyes felületeit néha bántóan „túlfestő” Ferenczy alkotásainál. Ráadásul a műalkotás technikai kivitelezésének és koloritjának bámulatos megoldása tökéletes komponálással párosul. Glatz olyan szerencsés nézőpontot választott, hogy az előtte feltáruló látvány úgy képes szimbolikus tartalmakkal telítődni, hogy a néző egy pillanatra sem érzi a természet puszta rögzítésén túllépni vágyó festő közlési kényszerének gesztusát. /Molnos Péter/

A kép és szöveg forrása:
www.kieselbach.hu/alkotas/erdelyi-taj-gyerekek-a-domboldalon-6409



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?