Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
Becsérték: 10 000 000 – 15 000 000 Ft Stílusára leginkább a festőbarátok, mindenek előtt Czóbel Béla fauve-os színhasználata, Egry „szálkás” és Rippl-Rónai „kukoricás” modora, valamint Ziffer Sándor bravúros komponálási technikája hatottak. Ugyanakkor a Párizsban látottak, és a Nemzeti Szalon 1907-es francia kiállítása – főként Gauguin, Cézanne és Van Gogh festészete – sem hagyta érintetlenül stílusát. Ekkor ér pályája zenitjére. Ebben az időszakban forr eggyé jellegzetes modorának minden egyes komponense a „rajzos-szálkás” modor, a diagonális képstruktúra, az izzó színekkel operáló kolorit, s válik életművébe általánossá a Nagybányán is nagy népszerűségnek örvendő négyzetes képformátum. A kép és szöveg forrása:
|
Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft Ifjabb Markó tájképe éppen ebben az esztétikai szempontból is forradalmi időben készült, de ez leginkább a témaválasztáson (olasz parasztcsaládok pihennek egy régi római kút mellett), illetve a növényzet már-már fotografikus (különösen az agávék és a kaktuszok esetében) naturalizmusán keresztül érzékelhető. A kompozíció maga az édesapától tanult klasszikus, ideális táj, amely középen nyílik meg a finom levegőperspektívával ábrázolt itáliai dombok és a távoli tenger irányába. A figurák azonban már hangsúlyosan „modernek”, de legalábbis korhű öltözéket viselnek, és a tájképi elemek kialakításán az is érzékelhető, hogy a szabadban (plein air) készült vázlatok alapján dolgozhatott a festői igényesség és a botanikai pontosság terén már a Mesterrel, édesapjával versengő ifjú festő. A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 9 000 000 Ft Az Erdélyi tájon a festői felületalakítás könnyedsége, a faktúra tapintásra ingerlő, ropogós frissessége akadálytalanabbul közvetíti a napfénnyel telített, pengő levegőjű természeti látvány magával ragadó élményét, mint a festés kézműves aktusával többet küzdő, a kép egyes felületeit néha bántóan „túlfestő” Ferenczy alkotásainál. Ráadásul a műalkotás technikai kivitelezésének és koloritjának bámulatos megoldása tökéletes komponálással párosul. Glatz olyan szerencsés nézőpontot választott, hogy az előtte feltáruló látvány úgy képes szimbolikus tartalmakkal telítődni, hogy a néző egy pillanatra sem érzi a természet puszta rögzítésén túllépni vágyó festő közlési kényszerének gesztusát. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 16 000 000 Ft 1935-ben, a most bemutatott festmény megszületésének évében a Gazdag család üzemeltette az ország legnagyobb fedett cirkuszát. Hatalmas póznákkal alátámasztott sátruk alatt 3000 néző foglalhatott helyet, szórakozásukat 80 fős társulat, saját zenekar és lenyűgöző állatsereglet biztosította. Aba-Novák gyakran ült be előadásaikra, hogy a helyszínen készített rajzai alapján végül szolnoki vagy budapesti műtermében fesse meg végleges kompozícióit. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 25 000 000 Ft Az első budapesti sikerek után Kaposváron letelepedő, kezdetben egy Fő utcai házban, majd a közeli Róma villában idilli mikrovilágot teremtő festő 1907 körül gyökeresen átalakította festői stílusát: a később kukoricásnak keresztelt alkotói metódus a következő évtől kezdve egészen 1919-ig kizárólagossá vált olajképein. Bár a széles ecsettel felvitt, jól elkülönülő színpöttyök, a kirobbanó kolorit, a barna kontúrok között könnyedén lélegző faktúra alaposan meglepte a kortársakat, valójában Rippl megoldása nem volt előzmény nélküli. Ebbe az irányba vezethették az általa lelkesen csodált velencei és ókeresztény mozaikok, de a közelmúlt posztimpresszionistái és a legmodernebb kortársak munkái egyaránt. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
