Napi Magyar Festmény
© 2023 Napi Magyar Festmény.
Rippl-Rónai is azt írta, hogy nem lehet jó az a kép, ami nem egy ülés alatt készül el. (Ő többek között ezért találta ki a kukoricás stílust, amihez nem kell alapozni, és tónusokkal bíbelődni.) Scheiber is ezen a vonalon mozgott. Borzasztó gyorsan dolgozott. Antal Pál – szülei elmesélése alapján – el tudta mondani a róla készült rajzról, hogy a balkezes Scheiber egy idő után két kézre váltott, és úgy rajzolt tovább. A kép forrása: |
A bécsi mutatványosok és cirkuszos bódék egzotikus kulisszái között gyerekeskedő, kezdetben címfestőként dolgozó Scheiber szinte sorsszerűen vált az éjszakai revük tarka, groteszk atmoszférájának megörökítőjévé, valóságos jazz-művésszé. Képein pózoló bár-girlök, kacéran mozduló pincérnők, fekete jazz-zenészek és feszes ritmusban táncoló párok idézik meg a korabeli, mondén világ kulisszáit, a frivol mulatóiról Európa-szerte nevezetessé vált budapesti éjszaka fő- és mellékszereplőit. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
Az árak mai, szédítő magaslatáról visszatekintve szinte hihetetlen, hogy Scheiber olyan főművei, mint a húszas évek közepén készült Sportaréna, 1947-ben 30 forintért, vagyis alig több mint 20 liter tej áráért sem kelt el a Postatakarékpénztár aukcióján. E tény különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy e méretével is kiemelkedő olajfestmény 2003-ban több mint tízmillió forintért talált gazdára egy budapesti aukción. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
A budapesti kávéházak, lokálok és bárok jellegzetes alakjai fontos szerepet töltöttek be a napjai zömét ezeken a helyeken töltő Scheiber életében. Leveleit legtöbbször pincéreknek diktálta, mert hadilábon állt az írással, a bárhölgyek és pincérnők pedig szinte állandó modellként szolgáltak számára: a róluk készült képek közül a most bemutatott darab az egyik legsikerültebb. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
Ez a kivételesen dekoratív önarckép különös helyet foglal el az életműben. A mai napig ez az egyetlen teljes bizonyossággal azonosítható alkotás, mely 1933 novemberében közönség elé került Rómában, a Nemzeti Futurista Kiállításon. Scheibert a megatárlat egyetlen külföldi résztvevőjeként kiemelt figyelem övezte: 24 képből álló bemutatkozását maga Marinetti rendezte meg, a megnyitón hosszan méltatta a „magyar futurista festő” érdemeit, sőt nyolc alkotást meg is vásárolt saját galériája számára. Az „Én magam”, vagy máskor „Római önarckép”-ként emlegetett mű azonban a kiállítás vége után szerencsére hazakerült Scheiber egyik leghűségesebb budapesti támogatójához, dr. Antal Lajos orvoshoz. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
