Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. A kép forrása: |
Kassákkal egy új, szuverén művésztípus jelent meg Magyarországon a huszadik század tízes éveiben. Életének különböző szakaszaiban újra és újra eredeti válaszokat tudott adni a történelmi és társadalmi kihívásokra. Műveltségének nem volt családi és iskolai bázisa, mégis újító erejű és átfogó gondolkodást alakított ki, és a maga erejéből vált nemzetközileg elismert tekintéllyé. Mégsem merevedett soha a művészóriás pózába, erős egyénisége nyitott és dinamikus maradt, együttműködésben és szellemi műhelymunkában gondolkodott. Közösséget tudott teremteni: egy lap szerkesztőségét, egy kultúrcsoportot vagy egy kirándulókört, ahol a munkásfiatalokkal tapasztalataikat és a jövővel kapcsolatos vízióikat kicserélhették. Kassák egyik úttörője volt annak a ma aktuális gondolkodásnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül jelöli ki: a társadalomkritikát merész jövőalakító elképzelésekkel egyesítő művészetet teremtett. A kép forrása: |
2013. december 3-án a Sotheby’s párizsi aukcióján magyar rekordra került sor: Hantai Simon M.A. 5 (Mariale) című 1960-ban készült nagyméretű munkáját 2 millió 464 ezer euróért, azaz 740 millió forintért árverezték el. Ez a legnagyobb összeg, amit magyar kortárs művészeti alkotásért eddig kifizettek. Hantai korábbi csúcseredménye tavaly született, ugyancsak Párizsban és ugyancsak a Sotheby’s-nél; Etűd című 1969-es vásznáért akkor 720.750 eurót fizettek, ami az M.A. 5 előtt a magyar kortárs művészek kategóriájában rekordnak számított. A kép forrása: |
A neves holland De Stijl csoportról és vezéregyéniségéről, Mondrianról már számos monográfia született, de az alapító tagok között szereplő Huszár Vilmos munkásságáról még sem itthon, sem külföldön nem jelent meg feldogozás. Pedig a Magyarországról elszármazott művész nagyon sokoldalú alkotó volt – képeket festett, könyvcímlapokat, reklámplakátokat, bútorokat tervezett. A kép forrása: |
Dobozi Mihály feleségével együtt menekül a mohácsi csata után, amikor egy török lovas üldözőbe veszi őket. Az asszony könyörögni kezd férjének, hogy inkább ölje meg, mint hogy török fogságba kerüljön. A férfi tehát megöli szeretett feleségét, majd önmagával is végez. Madarász azonban – Székellyel ellentétben – nem magát a tettet választotta témájául, nem a szereplők lelki vívódására koncentrált, hanem a menekülésre, a vesztett csata fojtogató atmoszférájára. A festmény nem elmeséli, hanem érzékelteti a történelmet Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
