Page 9 of 69

2016. április 20.

KERNSTOK KÁROLY (1873-1940)

Szilvaszedők, 1901

olaj, vászon, 120,5 x 97 cm Magyar Nemzeti Galéria

Impresszionista kísérleteiben legmesszebbre a Szilvaszedők című munkáján jutott, amelyen a napfény által megbontott formákat, a színek izzását és az egységes színfelületeket megtörő reflexek játékát rögzítette.

A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk.

Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider

A kép és szöveg forrása:
A magyar festészet mesterei II. – 11. kötet



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955)

Kecskemét, 1913

olaj, vászon, 89 x 100 cm magántulajdon

Az 1913-as év döntő jelentőségű volt a kecskeméti művésztelepen, Perlrott és Kmetty egymást inspirálva festették a kubizmus gyakorlatából levonható formai megoldásokat felhasználó városképeket, tájképeket és csendéleteket. Kmetty tiszta racionalizmusával ellentétben Perlrott ekkori munkáit erős drámaiság jellemzi. Városképein a vöröses-sárgás talajból organikusan kinövő épületeket, templomtornyokat szinte felmorzsolja a kemény fénytörésekkel tagolt mozgalmas égbolt.

A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk.

Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider

A kép és szöveg forrása:
A magyar festészet mesterei II. – 12. kötet



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

SCHÖNBERGER ARMAND (1885-1974)

Út és házak, 1929

olaj, papírlemez, 99 x 70 cm

Kikiáltási ár: 14 000 000 Ft
Becsérték: 25 000 000 – 30 000 000 Ft

Ízig – vérig urbánus festő ő, akinek igazi terrénuma a nagyváros, a két világháború között metropolisszá növekvő Budapest, melyet hol hűvös kívülállással szemlél, hol félelmetes, szorongást keltő gigászként láttat, hol beleereszkedik és szenvedélyes eggyé olvadással éli meg. Még interieur és figurális képeinek hátterében is gyakorta megjelenik a nagyváros, illetve annak elemei, mintegy jelezve életének, munkásságának éltető közegét.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11217/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

PATKÓ KÁROLY (1895-1941)

Szilfák (Rákóczi pihenőfája), 1928

olaj, vászon, 74 x 100 cm

Kikiáltási ár: 8 000 000 Ft
Becsérték: 13 000 000 – 17 000 000 Ft

Kedves Direktor Úr!
Én ugyan egy kicsit később jöttem, s csak néhány sor kíséretében üdvözletemet küldöm. Hál’ Istennek az idő nagyszerű, a vidék is megfelelő, ha nem is Felsőbánya, de azért dolgozni nagyszerűen lehet. Még csak arra kérjük Dr. Urat, ha egy két percnyi szabad ideje lesz, nagyon fogunk örülni, hogyha minket érdeklő esetleges művészi dologról egy lapocskával megtisztel, mert itt teljesen elbújtunk a kultúrától, s lapot is csak legritkább esetben olvasunk.
Kiváló tisztelettel üdvözli: Patkó Károly”
Aba-Novák Vilmos és Patkó Károly levele Lázár Bélának, az Ernst Múzeum művészeti igazgatójának, 1927. július.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11231/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MOLNÁR JÓZSEF (1821-1899)

Fürdő után (Pompeji fürdőben), 1880 körül

olaj, vászon, 190 x 122,5 cm


Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft
Becsérték: 20 000 000 – 26 000 000 Ft

Molnár József női kompozíciói két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik nagy csoport a hagyományos, akadémikus festmények sora, többnyire mitológiai szereplőkkel, nimfákkal, fürdőző nőkkel. Már itt is megfigyelhető, hogy Molnárnál nagyon kifinomult módon ötvöződik a klasszicizmus kortalan, szinte istenien tökéletes nő-képe egy modern, de mégsem hétköznapi szépségeszménnyel. Molnár női figurái a szó hétköznapi értelmében ruhátlanok ugyan, de ez a klasszikus meztelenség épp csak érinti az érzékiséghatárait. Ezek a nők igazi, hús-vér teremtmények, akik egyaránt távol állnak az akadémiák sokszor túlságosan is idealizált női szépségétől és a vulgáris hatású pucérságtól is. Ezt a finom mezsgyét érzékiség és klasszikus meztelenség között Molnáron kívül talán csak Lotz Károly találta meg aktkompozícióin.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11266/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?