Page 21 of 69

2016. április 20.

EGRY JÓZSEF (1883-1951)

Aranykapu, 1943-1944

olajpasztell, tempera, papír, 110 x 140 cm

Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben.
Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu.
1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. 1951-ben halt meg a Badacsonyban, a badacsonytomaji temetőben nyugszik.



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867 – 1940)

Szikrázó napsütés

olaj, vászon, 70.5 x 100 cm

1896-ban a nagybányai művésztelep alapítói, a festőiskola tanárai között volt. 1909-ben részt vett a kecskeméti művésztelep megszervezésében, 1911-től a telep vezetője lett. Tanítványai között volt Kassák Lajos, Kmetty János és Uitz Béla is.



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

FERENCZY KÁROLY (1862-1917)

Október, 1903

olaj, vászon, 126,5 x 107 cm

Felesége, Fialka Olga (1848-1930) a biedermeier zsánerkép és portré kifinomult színérzékkel megáldott mestere volt.
Gyermekeik közül Ferenczy Valér (1885-1954) az édesapa nyomdokain haladt.A szülők ikergyermekei közül Ferenczy Béni (1890-1967) első érett korszakát a kubizmus és az expresszionizmus befolyásolta, aminek hatására a klasszikus hagyományokat átértékelő szobrokat, érmeket, akvarelleket és rajzokat készített. Testvére, Ferenczy Noémi (1890-1957) a magyar gobelinművészet iskolát teremtő alakja lett: az utópisztikus-kommunisztikus eszmék jegyében fogant, merész kompozíciójú kárpitjait a szecesszió dekorativitása jellemzi.



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

HEGEDŰS ENDRE (1913 – 1945)

Kislány napernyővel

olaj, vászon, 87 x 73 cm

Hegedűs Endre festői hagyatékát ma még nehéz pontosan elhelyezni az akkori hazai és egyetemes irányzatok között; azok a kapcsolódási pontok, amelyek első látásra kijelölhetőek lennének, a művek kivételessége, a kevés adat, és a korszak feldolgozásának hiányai miatt, eléggé bizonytalanok. De éppen ebből adódik a felfedezés jelentősége; az életmű köré rajzolódó történet pedig egészen más dimenziókba emeli a művészettörténeti értékelést.



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

DEÁK-ÉBNER LAJOS (1850-1934)

Szolnoki vásár

olaj, vászon, kartonon, 47.5 x 71.5 cm

Megismerkedik Pettenkofennel, a szolnoki vásári jelenetek örök dicsőségű mesterével, s részben annak tanácsai és útmutatásai alapján festi a magyar piaci élet sokrendű változatosságait.
Nagy különbséget észlelhetünk mégis a két művész fölfogása között. Első a méretbeli különbség. Pettenkofen kis méretben fest, Ébner képeinek térfogati terjedelme jóval nagyobb. Ott a térszűkénél fogva szívesen nélkülözünk minden akciót (mely a fizikai korlátoltság miatt amúgy is csak zavart és értelmetlenséget idézhetne elő), itt viszont megkívánjuk az élénkebb drámai mozgalmat. És éppen ez az, amiben egyéni jellemük legszembetűnőbben különbözik. Az előbbi csupán a leglényegesebbet, a nélkülözhetetlent mondja el (és ezt fölülmúlhatatlan művészi erővel teszi), az utóbbi szeret részletekbe mélyedni, apróra kifürkész mindent, észrevesz mindent – még a legrejtettebb, mellékesnek látszó tényeket is – s azt hivatott művészi képességgel mesterien tárja elénk.



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?