Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. Ekkor ér véget a böjti időszak, a böjt örömteli befejezését követően sok keresztelési szertartást tartottak, azonban a nagyszombati istentisztelet egy időben nem volt része az egyházi liturgiának. A kép forrása: |
„Utazott sokat, és látott mindent” – írta Lázár Béla, a korszak egyik legbefolyásosabb művészeti írója arra a kérdőívre, mely Batthyány Gyula életének legfontosabb eseményeit rögzítette rövid tőmondatokba. Családja révén már gyermekként is Európa számos pontján megfordult, pályájának tanulóéveiben pedig hosszú időn át München és Párizs adott neki ideiglenes otthont. A francia főváros mellett Itália varázsolta el a legjobban: éveket töltött Firenzében, de Olaszország minden jelentős városában megfordult. Egy ihlető utazás emlékét őrzi a most bemutatott, a világ egyik legszebb terét ábrázoló kompozíció is, melyen a harmincas évek hangulata érződik a történelmi emlékeket idéző környezet reneszánsz kulisszái között. A könyv FB oldala: www.facebook.com/batthyanygyulakonyv?fref=ts Az album kedvezményes áron megvásárolható a kiállításon! A kép és szöveg forrása: |
Magát a feltámadás pillanatát az evangéliumok nem írják le hasonló pontossággal, mint a szenvedéstörténetet. Jézus feltámadásának tárgyi bizonyítéka az üres sír. Nincs test és a halotti leplekből a szemtanúk arra következtetnek, hogy Jézus feltámadt. Az első szemtanúk az asszonyok, akiknek mindenki elhiszi, hogy Jézus feltámadt, csak a közvetlen tanítványok nem akarnak nekik hinni. Amikor azonban a sírhoz mennek mindent úgy találnak, ahogyan az asszonyok elmondták nekik. Ezután különböző időben és helyen a tanítványok átélik a feltámadt Jézussal való találkozást. Ennek a Jézusnak valóságos teste van, hiszen velük együtt eszik, mégis nem köti, sem az idő, sem a tér. Megjelenik zárt ajtókon, váratlanul megjelenik valahol, majd eltűnik. Akik korábban ismerték azok felismerik, annak ellenére, hogy első pillanatban nem tudják A kép forrása: |
Batthyány Gyulát arisztokratikus megjelenése, magas termete, arcának szinte lányos finomsága, mindig kifogástalan öltözködése és megnyerő modora Budapest egyik legkedveltebb társasági emberévé tette. Akik közelről ismerték, szinte nem értették, mikor festi képeit: számos elegáns parti, társasági rendezvény, elit asztaltársaság meghívottja, tagja, közkedvelt résztvevője volt. „Imádták a lipótvárosi nők” – hangoztatta visszaemlékezésében a korszak egyik legismertebb műkereskedője, Fränkel József , s e szavakat tökéletesen igazolja a Színházi Élet 1922 januárjában meghirdetett versenyének eredménye. A népszerű társasági magazin heteken át szavaztatta olvasóit, hogy eldöntse: „Ki a legelegánsabb pesti asszony, leány és férfi?” A lap hétről hétre közölte az aktuális eredményeket, melyekből kiderült, hogy a „legszebb férfi” kategóriában ádáz csatát vívott egymással az első helyezésért Batthyány Gyula és a volt miniszterelnök, akkoriban az MLSZ elnökeként és országgyűlési képviselőként serénykedő Friedrich István: mindketten közel 15–15 ezer szavazatot gyűjtöttek az olvasóktól. A könyv FB oldala: www.facebook.com/batthyanygyulakonyv?fref=ts Az album kedvezményes áron megvásárolható a kiállításon! A kép és szöveg forrása: |
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A kép és szöveg forrása: |
