Page 16 of 69

2016. április 20.

BATTHYÁNY GYULA (1887-1959)

Kalapos nők, 1930-as évek

olaj, karton, 80 x 60 cm jelzés nélkül magántulajdon

Gróf Batthyány Gyula a női szépség valóságos szaktekintélyévé vált a harmincas évek Magyarországán: folyóiratok, napilapok, arisztokrata hölgyek és felkapott színésznők kérték ki a véleményét, interjúk, cikkek közölték szépségápolási, kozmetikai tanácsait. Az aktuális divat és elegancia területén szerzett tapasztalait látva nem meglepő, hogy 1930-ban és 1932-ben is felkérték a Miss Magyarország-választás zsűrijébe, sőt az 1931-es viadalt egy reprezentatív, sajnos ma még lappangó kompozíción meg is örökítette. Női megrendelői számára Batthyány nem csupán tetszetős, nagy sikert arató portréik előkelő alkotója volt, hanem divattanácsadóként is működött. Egy 1940 decemberi interjúban így mesélt ezekről a tapasztalatairól: „Minden nő azzal, hogy kifesti magát, jelzi, mit szeretne magából csinálni. Színben, formában egyaránt. Persze sokszor rosszul. Előfordul, hogy kénytelen vagyok egy-egy modellemet meggyőzni arról, hogy félreérti önmagát. Megmagyarázni neki, mi is az ő igazi típusa. Megkérni, változtasson frizurát, púderszínt és szemöldökformát. Azután nagy öröm nekem, ha látom, hogy megszépül a portrém nyomán.”

A könyv FB oldala: www.facebook.com/batthyanygyulakonyv?fref=ts

Az album kedvezményes áron megvásárolható a kiállításon!

A kép és szöveg forrása:
Molnos Péter



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941)

Körmenet (Búcsúsok), 1930-as évek eleje

tempera, falemez, 90 x 108,5 cm Magyar Nemzeti Galéria

Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. Ekkor ér véget a böjti időszak, a böjt örömteli befejezését követően sok keresztelési szertartást tartottak, azonban a nagyszombati istentisztelet egy időben nem volt része az egyházi liturgiának.
A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus. 1955-től a római katolikusok és a keleti ortodoxok húsvét előtt ismét virrasztanak.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/kep/a/aba_nova/muvek/5/abano511.jpg
A szöveg forrása:
www.erzsebetrosta.hu/…/nagycsuetoertoek-nagypentek-nagyszom…



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

BATTHYÁNY GYULA (1887-1959)

Sienai főtér, 1930-as évek

olaj, karton, 70 x 99 cm jelezve középen lent: Batthyány Kovács Gábor Gyűjtemény

„Utazott sokat, és látott mindent” – írta Lázár Béla, a korszak egyik legbefolyásosabb művészeti írója arra a kérdőívre, mely Batthyány Gyula életének legfontosabb eseményeit rögzítette rövid tőmondatokba. Családja révén már gyermekként is Európa számos pontján megfordult, pályájának tanulóéveiben pedig hosszú időn át München és Párizs adott neki ideiglenes otthont. A francia főváros mellett Itália varázsolta el a legjobban: éveket töltött Firenzében, de Olaszország minden jelentős városában megfordult. Egy ihlető utazás emlékét őrzi a most bemutatott, a világ egyik legszebb terét ábrázoló kompozíció is, melyen a harmincas évek hangulata érződik a történelmi emlékeket idéző környezet reneszánsz kulisszái között.

A könyv FB oldala: www.facebook.com/batthyanygyulakonyv?fref=ts

Az album kedvezményes áron megvásárolható a kiállításon!

A kép és szöveg forrása:
Molnos Péter



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

KMETTY JÁNOS (1889-1975)

Mennybemenetel, 1913

olaj, vászon, 49 x 35 cm Magyar Nemzeti Galéria

Magát a feltámadás pillanatát az evangéliumok nem írják le hasonló pontossággal, mint a szenvedéstörténetet. Jézus feltámadásának tárgyi bizonyítéka az üres sír. Nincs test és a halotti leplekből a szemtanúk arra következtetnek, hogy Jézus feltámadt. Az első szemtanúk az asszonyok, akiknek mindenki elhiszi, hogy Jézus feltámadt, csak a közvetlen tanítványok nem akarnak nekik hinni. Amikor azonban a sírhoz mennek mindent úgy találnak, ahogyan az asszonyok elmondták nekik. Ezután különböző időben és helyen a tanítványok átélik a feltámadt Jézussal való találkozást. Ennek a Jézusnak valóságos teste van, hiszen velük együtt eszik, mégis nem köti, sem az idő, sem a tér. Megjelenik zárt ajtókon, váratlanul megjelenik valahol, majd eltűnik. Akik korábban ismerték azok felismerik, annak ellenére, hogy első pillanatban nem tudják
Ez a feltámadt Jézussal való találkozás megfordítja a letargikus és reményvesztett tanítványok hangulatát, lelkesen hirdetik, hogy Jézus feltámadt, mi is fel fogunk támadni. A húsvéti üzenet központi tartalma Jézus feltámadása. Ez az élmény minden félelmet felold, minden korábbi kételyükre választ ad, és a tanítványok missziójának mozgatója.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/kep/k/kmetty/muvek/1/kmett105.jpg
A szöveg forrása:
www.plebania.net/dolgozoszoba/?op=viewgondolat&id=5



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

BATTHYÁNY GYULA (1887-1959)

Önarckép, 1910

olaj, vászon, 65 x 55 cm jelezve jobbra lent: BG. 1910 magántulajdon

Batthyány Gyulát arisztokratikus megjelenése, magas termete, arcának szinte lányos finomsága, mindig kifogástalan öltözködése és megnyerő modora Budapest egyik legkedveltebb társasági emberévé tette. Akik közelről ismerték, szinte nem értették, mikor festi képeit: számos elegáns parti, társasági rendezvény, elit asztaltársaság meghívottja, tagja, közkedvelt résztvevője volt. „Imádták a lipótvárosi nők” – hangoztatta visszaemlékezésében a korszak egyik legismertebb műkereskedője, Fränkel József , s e szavakat tökéletesen igazolja a Színházi Élet 1922 januárjában meghirdetett versenyének eredménye. A népszerű társasági magazin heteken át szavaztatta olvasóit, hogy eldöntse: „Ki a legelegánsabb pesti asszony, leány és férfi?” A lap hétről hétre közölte az aktuális eredményeket, melyekből kiderült, hogy a „legszebb férfi” kategóriában ádáz csatát vívott egymással az első helyezésért Batthyány Gyula és a volt miniszterelnök, akkoriban az MLSZ elnökeként és országgyűlési képviselőként serénykedő Friedrich István: mindketten közel 15–15 ezer szavazatot gyűjtöttek az olvasóktól.

A könyv FB oldala: www.facebook.com/batthyanygyulakonyv?fref=ts

Az album kedvezményes áron megvásárolható a kiállításon!

A kép és szöveg forrása:
Molnos Péter



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?