Dobozi Mihály feleségével együtt menekül a mohácsi csata után, amikor egy török lovas üldözőbe veszi őket. Az asszony könyörögni kezd férjének, hogy inkább ölje meg, mint hogy török fogságba kerüljön. A férfi tehát megöli szeretett feleségét, majd önmagával is végez. Madarász azonban – Székellyel ellentétben – nem magát a tettet választotta témájául, nem a szereplők lelki vívódására koncentrált, hanem a menekülésre, a vesztett csata fojtogató atmoszférájára. A festmény nem elmeséli, hanem érzékelteti a történelmet Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
Itthon Budapesten dolgozott és Vajda Lajossal Szentendrén. Kettejük munkássága, s a többi modern stílusirányokban tájékozódó szentendrei festő nagy hatással volt a Szentendrei művésztelep munkájára, egyáltalán a Szentendrén alkotó fiatal festőkre. A hazai neoavantgárd törekvések termékeny képviselője volt. A kép forrása: |
Az egész kompozíció gondosan mérlegelt egyensúlya, világos színskálája, szimmetriája azt sugározza, hogy olyan világ tárgyai jelennek itt meg, amelyet tisztaság, rend és harmónia jellemez. Emberi jelenlétre nemcsak a hívogatóan üres szék utal, hanem gondos és szorgos kezek munkájának eredménye: a mosott abrosz, a festett kancsó, a frissen sült kalács. A kerek asztalra elhelyezett tárgyak nem pusztán tetszetős színfoltok, hanem egy átgondolt, önmagában teljes világrend szimbólumai. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
született: Weisz László magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője… 1937 nyarán Walter Gropius javaslatára felkérték az időközben a tengerentúlra áttelepült Bauhaus iskola, új nevén a New Bauhaus irányítására. Júliusban költöztek át Amerikába, a főiskola 1937 októberében nyitotta meg kapuit Chicagóban… 2006-ban a 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem fölvette Moholy-Nagy László nevét és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik tovább. A kép forrása: |
Utolsó tíz évében Hollósy mindent a színekre bízott, és akárcsak Cézanne a helyi színt, a couleur locale-t preferálta az impresszionisták levegőszíneivel szemben. A helyi szín fokozásával érte el képeinek erős fényértékét, amely nem kívülről jön, nem ráhullik egy tárgyra vagy tájrészletre, hanem belőle sugárzik. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |