Ez a nagyméretű kép – Mészöly egyik főműve – Münchenben készült. Trefort Ágost kultuszminiszter rendelte meg 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum részére. A kép és szöveg forrása: |
1921-ben Nagybányára ment és az ottani művésztelepen Thorma János és Réti István tanítványaként festészeti tanulmányokat folytatott. Az 1930-as években több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. A bécsi döntést követően Székelykeresztúrra menekült, ahol az Elekes családnál lakott a Fő utcán. A család kertjéről, a kert alatt folyó Küküllő patakról és a környékről festett képeket. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Börtsök Samu festészetét a nagybányai művésztelep alapítóinak elveivel való teljes azonosulás, az ő szellemük következetes továbbvitele, képviselete határozta meg. Sokan elítélték epigonizmusát; egykori tanára, Ferenczy Károly is kíméletlen kritikával illette. Ennek ellenére nagyon termékeny volt és rengetegen vásárolták képeit, mert ezek mát messziről árulkodva magukon viselik a nagybányaiság közhellyé vált külsődleges jegyeit. Talán rá illik a legjobban a nagybányai kismesterek állandóvá vált jelzője: a “boglyás festő”. A kép és szöveg forrása: |
1934-ben a főváros egyik legismertebb kiállítóhelyén, a Fränkel József vezette Szépművészeti Kiállítások Helyiségében, ismertebb nevén a Fränkel Szalonban Kádár Béla rendhagyó kiállítással jelentkezett: egyik legkedvesebb és leggyakoribb motívumát, az anya gyermekével képtémát feldolgozó festményeit és grafikáit mutatta be. A szöveg forrása: |
Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee-vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. A kép forrása: A szöveg forrása: |