Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Börtsök Samu festészetét a nagybányai művésztelep alapítóinak elveivel való teljes azonosulás, az ő szellemük következetes továbbvitele, képviselete határozta meg. Sokan elítélték epigonizmusát; egykori tanára, Ferenczy Károly is kíméletlen kritikával illette. Ennek ellenére nagyon termékeny volt és rengetegen vásárolták képeit, mert ezek mát messziről árulkodva magukon viselik a nagybányaiság közhellyé vált külsődleges jegyeit. Talán rá illik a legjobban a nagybányai kismesterek állandóvá vált jelzője: a “boglyás festő”. A kép és szöveg forrása: |
Részt vett az első világháborúban, s noha hivatalosan nem volt hadifestő, a fronton számos rajzot készített, főként katonaportrékat. A háború után rövid ideig Erdélyben élt, majd Budapestre költözött, de megfordult Szentes környékén, Koszta József mellett is. A húszas évek második felében ismét Erdélyben dolgozott és itt is állított ki, bejárta Magyarországot, volt Jugoszláviában, míg 1930-ban betegsége végleges letelepedésre kényszerítette. Ettől kezdve Baján alkotott. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre. Persze nem kinn a mezőn ültem modellt, azt Pali kívülről tudta. Minden fűszálat, minden sárga kikericset ismert, a lila, sárga és zöld szín finom hármashangzatáról beszélt akkoriban folyton. Nekem már a könyökömön jött ki. Benn, a műteremben is fárasztott a modellülés. A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem a képen. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Az 1874-es év fordulópont volt Munkácsy életében: feleségül vette de Marches báró özvegyét és ez alapjaiban változtatta meg életstílusát. A szegénységben felnőtt gyermek, a pénz nélküli fiatal művész hirtelen gazdaggá vált, luxusvillában élt és elfoglalt társasági életet élt. Ez a változás nyomot hagyott művészetén is. Felesége tanácsára felhagyott a realista életképek festésével és un. szalon-képeket festett, jeleneteket a gazdag polgárság életéből. A Gyermeklátogatók című képen a fiatal anyát és újszülöttjét látogatják meg barátnői, de a valódi téma a gazdag szobabelső és a hölgyek elegáns ruhái. A kép legfőbb érdeme a színek gazdagsága. A szalon-képektől kezdődően ez valamennyi művére jellemzővé válik; a lehangoló, sötét képeket világos és vidám képek váltják fel. A kép és szöveg forrása: |
Jellegzetes egyéni stílust teremtett népművészeti előképek felhasználásával, mely ugyan rokonságban áll a naiv művészettel, de színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. Elbeszélő képei meseszerűek, textiljei főként a magyar népmeséket és legendákat ábrázolják. A kép forrása: A szöveg forrása: |
